Magamról
Azok kedvéért, akik már ismernek, nem mutatkoznék be.
Én már az oviban is tudtam, mi kell a lányoknak...
igaz a dologról most sincs több elképzelésem.
Tudom pl hogy a lányok szeretik, ha kis apróságokkal halmozzuk el őket..
Ha más nem olcsó.
A barátnőm nagyon örült mikor elvittem az operába, annak viszont már nem, hogy
elfelejtettem érte menni.
Mondta nekem, hogy mennyire szeret utazni, úgyhogy vettem neki egy kombinált
bérletet. Ezt már nem tudta tolerálni, úgyhogy otthagyott.
Hogy hogyan jöttem össze vele?
Eleinte Interneten próbáltam ismerkedni, hónapokig leveleztem egy romantikus
idegennel...
míg ki nem derült, hogy számítógépes vírus.
Úgy éreztem nem ártana összeszedni néhány kilót legalább, hogy észre vegyenek.
Egyébként nem tudom miért vagyok ilyen sovány, hiszen szüleim folyton
etettek...
azzal, hogy majd kapok enni.
Sokáig azt hittem kemény a bicepszem...
de az csak a csont.
Arra gondoltam, hogy elkezdek sportolni, egy darabig kacérkodtam a szumózás
gondolatával is...
de aztán megtudtam mi az.
Aztán egy szép nap befújt a szél egy konditerembe. Megláttam ott azokat a
plakátokat, amelyeken az egyik részén egy vézna pasi áll -ilyen volt-, a másik
oldalán, pedig egy erős izmos ember- ilyen lett. Gondoltam ez nekem is menni
fog.
Az edzőm azt mondta nekem Schwarzeneggert faragok belőled, én mondtam neki,
hogy nem akarok Kalifornia kormányzója lenni.
Szóval elkezdtem edzeni...
azóta van is ott elsősegély csomag.
Vettem többféle erősítő tápszert is...
de egyiket sem bírtam kibontani.
De kétévi kemény edzés után bizton állíthatom elértem az ilyen volt szintet.
Ettől aztán úgy megjött az önbizalmam, hogy rögtön fel is adtam egy
apróhirdetést, de szerintem olyan apró volt, hogy senki sem látta.
De talán mégis, mert egy lány megadta az otthoni számát, fel is hívtam, de
csak egy bank jelentkezett.
Talán célzásnak szánta.
De aztán mégis egyeztettünk egy randit, nem mondta biztosra, hogy eljön csak
annyit,hogy
***!!!
Úgy beszéltük meg, hogy egy Plázában találkozzunk, praktikus hely ingyen WC
üzletekkel. Mikor megláttam, rögtön valami furcsa bizsergést éreztem a
nadrágomban...
de az csak a mobilom volt.
Egyébként a lány olyan volt mintha egy divatszalon kirakatából lépett volna
ki.
Üvegen keresztül.
Aztán megkérdeztem tőle, tényleg nem érzel semmit? Azt mondta de, igen, és ha
te is éreznéd, nem hajolnál ilyen közel.
Szóval számomra nem fontos hogy egy lány őszinte legyen, hiszen ha cikizésre
vágyom, arra ott vannak a haverok is.
Randi után valahová el kellet vinni a lányt, ha saját lakása van az embernek,
akkor nincs gond, nem kell magyarázkodni, hogy kit hová viszek fel...
egyedül a lánynak.
Úgyhogy úgy gondoltam, inkább elviszem egy motelbe, ahol igaz minden közös
volt, közös wc, közös zuhany, közösülés...
de ott mindjárt a lényegre tért! Ha most le venném a gatyád mit látnék?
Hát mondom, az attól függ milyen jó a szemed...
de szerintem minél kisebb valami, annál több helyre be lehet dugni.
Én beleadtam mindent apait-anyait, a lány szerint kicsit több apait kellett
volna.
Úgyhogy egy ilyen éjszaka után nem jöhetett más, mint a szakítás, azt mondta,
csak akkor járna velem, ha én lennék az utolsó férfi...
Azóta keresem a sor végét.
De nem adom fel, előbb utóbb megtalálom az igazit, mostanában egy lány üldöz a
szerelmével, ami nagyon furcsa nekem, hiszen egyedül is meg tudna verni.
De ez a történet nem itt kezdődik, hanem valamikor még 12 éves koromból mikor
döbbenten tapasztaltam, hogy a nadrágomban élő kis idegen lény önálló életre
kelt, még szerencse, hogy ugyanazt akarta, mint én.
Természetes dolog, hogy egy idő után mindenki ugyanarra vágyik.
Leértékelésekre.
De emlékszem mikor egyszer nagymamám azt mondta, hogy ne aggódj kis unokám
valakinek biztos te vagy az esete.
Hát én nem szeretnék evvel a valakivel egy sötét utcában találkozni.
Inkább felveszem a macsó járást és a lányok nem fognak fejfájásra hivatkozni,
ha akarok tőlük valamit...
Egyszerűen elküldenek a francba.
Pedig egy időben imádtak a nők, mindig mondták, jaj nézd milyen aranyos, hogy
gügyög.
Szórakozóhelyeken is megállom a helyemet, hiszen a táncparkett ör***e
vagyok...
Minden lány a pokolba kíván.
De állíthatom már annyi nővel volt dolgom, hogy tudom, hogy mindegyik
ugyanarra vágyik...
Hogy lelépjek.
A lányok szeretik hallani milyen szépek, kedvesek, vonzóak, csak hát nem
tőlem.
Hiába tudom mivel lehet levenni a lányokat a lábukról, romantikus szövegelés,
gyertyafényes vacsora, láncfűrész.
A lányoknak minden vacsora romantikus, ha nem ők főznek.
De az a baj hogy túl bátortalan vagyok, pedig már vettem is egy gyógyszert a
félénkség ellen
csak
még nem
mertem bevenni.
Egyszer az egyik haverom szerelmi ügyben kért tőlem tanácsot az óta is hálás
nekem...
azt mondtam, forduljon máshoz.
Pedig a csajok egész jól elvannak velem, egészen addig, míg meg nem tudják,
hogy valójában a lányokat szeretem.
A minap találkoztam egy csajjal aki a legősibb mesterségek egyikét űzte.
Barlangrajz készítő volt.
Megkérdeztem, lenne kedve meginni velem egy italt, azt mondta persze
akár nélküled is.
Felajánlottam neki, hogy megmasszírozom a hátát...
elöl is
hátul is.
Végül is rátértem a lényegre, mondtam neki, szeretnék eltölteni vele egy
éjszakát...
Kíváncsi vagyok, tényleg horkolok e.
Egyébként rájöttem, hogy nem kell ahhoz jól kinézzek, hogy ha egy bombázóval
akarok eltölteni egy éjszakát az ágyban...
elég, ha észrevétlen tudok maradni.
Egyszer ez majdnem sikerült is, de a végén megkérdeztem ugye neked is jó volt?
Válasz?
Úristen te itt voltál!!!
Pedig olyasmit tudok az ágyban, amit más senki...
csak nincs rá igény.
Egyszer kipróbáltam hogyan megy hármasban...
csak az oktatóm rám szólt, hogy tedd vissza négyesbe.
Tudom, túl sokat járatom a számat, a lányok sem szeretik, ha beszélek az
ágyban, mert állítólag ez arra emlékezteti őket, hogy én is ott vagyok.
Ezért be is fejezem..